Miért fontos rendszeresen kéményseprést végeztetni?
Miért fontos rendszeresen kéményseprést végeztetni?
A rendszeres kéményseprés azért fontos, mert segítünk eltávolítani a lerakódott korom és egyéb szennyeződéseket, amelyek tűzveszélyt jelenthetnek, valamint rendszeres ellenőrzés segít nővelni a fűtési rendszer hatékonyságát és csökkenti a szénmonoxid-mérgezés kockázatát.
Milyen gyakran javasolt kéményseprőt hívni?
Általában évente legalább egyszer ajánlott kéményseprőt hívni, jogszabályban meghatározott gyakoriság függ az adott kémény típusától és használatától.
Milyen veszélyeket hordoz magában egy elhanyagolt kémény?
Egy elhanyagolt kémény számos veszélyt hordoz magában, beleértve a tűzveszélyt, a szénmonoxid-mérgezést, valamint akár épületszerkezeti problémákat.
Hogyan befolyásolja a hatékonyságot és a biztonságot a rendszeres kéményseprés?
A rendszeres kéményseprés javítja a kémény hatékonyságát, csökkenti a tűz- és mérgezési veszélyeket. Hosszabbíthatja a fűtőberendezések élettartamát, feltárhatja az esetleges készülék hibákat, vagy a karbantartás hiányára is figyelmeztet, amivel pénz is spórolhatunk!
Miért lehet veszélyes a lerakódott korom a kéményben?
A lerakódott korom a kéményben tűzveszélyt jelenthet, mivel könnyen meggyulladhat, és a kéménytüzekhez vezethet.
Milyen jelek utalnak arra, hogy szükség van kéményseprésre?
A kéményseprés szükségességét jelezheti a rossz huzat, a füstszag vagy a kéményből, falakból kiáramló füst.
Mi történik, ha nem végzünk időben kéményseprést?
Ha nem végzünk időben kéményseprést, nőhet a kéménytüzek, a szénmonoxid-mérgezés és más veszélyek kockázata, valamint jelentős plusz energiafelhasználást, költséget jelenthet.
Milyen költségekkel járhat egy elhanyagolt kémény helyreállítása?
Egy elhanyagolt kémény helyreállítása jelentős költségekkel járhat, amelyek magukban foglalhatják a kémény újraépítését vagy akár a teljes fűtési rendszer cseréjét is.
Milyen szolgáltatásokat nyújthat egy kéményseprő cég?
A kéményseprő cégek általában kéménytisztítást, ellenőrzést, műszaki tanácsadást nyújtanak.
Milyen szerepet játszik a kéményseprés a fűtési rendszer hatékonyságában?
A rendszeres kéményseprés javítja a fűtési rendszer hatékonyságát, mivel segít megelőzni a lerakódások és dugulások, komolyabb hibák kialakulását.
Mit tehetek annak érdekében, hogy meghosszabbítsam a kémény élettartamát?
A kémény élettartamát meghosszabbíthatja a rendszeres karbantartás és ellenőrzés, valamint a megfelelő tüzelőanyag használata.
Mik azok a tényezők, amelyek befolyásolhatják a kéményseprés gyakoriságát?
A kéményseprés gyakoriságát befolyásolhatja több tényező, például a tüzelőanyag típusa, a kémény típusa, átmérője, hossza és a levegő-utánpótlás is.
Hogyan lehet megakadályozni a kéménytüzeket?
A kéménytüzeket meg lehet akadályozni rendszeres ellenőrzéssel, takarítással és a megfelelő tüzelőanyag használatával.
Miért fontos, hogy a kéményseprést csak képzett szakemberek végezzék?
Fontos, hogy a kéményseprést csak képzett szakemberek végezzék, mivel ez biztosítja a megfelelő tisztítást és ellenőrzést.
Milyen kockázatokkal járhat a „saját kezű” kéményseprés megkísérlése?
A „saját kezű” kéményseprés megkísérlése veszélyes lehet, mivel nem rendelkezhetünk megfelelő eszközökkel vagy ismeretekkel a biztonságos kéménytisztításhoz.
Milyen dokumentációkra van szükség a kéményseprés dokumentálásához?
A kéményseprés dokumentálásához jogszabály szerint szükség van a kéményseprő által kiállított hivatalos tanúsítványra.
Mit jelent a két- illetve négy betűből álló kémény „kód”?
Ha két betűből áll, akkor a második betű mindig „T”, azaz tartalék kéményről beszülünk!
4 betű esetén ENHS, KZTG stb esetén a kód az alábbiakból épül fel:
- Első karakter lehet „E”, azaz egyedi (60 kW alatti teljesítményű tüzelőberendezés)
K betű esetén központi, azaz 60 kW feletti tüzelőberendezés(ek) kapcsolódnak a kéményhez
N betű esetén nagyjáratú, azaz 64 x 64 cm feletti kéményátmérőről beszélünk
G betű gyűjtő kéményt jelöl, azaz több szintről van rákötés, de ezek különálló ingatlanok
- A második karakter a „T”—n kívül lehet „N” azaz nyitott tüzelőberendezés kapcsolódik a kéményhez, azaz a helyiség levegőjét használja az égési levegő ellátásához
Z esetén zárt a tűztér, azaz a kültérből történik a légellátás.
- A következő, azaz 3. karakter azt jelöli, hogy a kémény túlnyomásos, tehát „T”-vel jelölt, vagyis a készülék ventilátora plusz nyomást hoz létre a kürtőben
A „H” huzat vagy mesterséges elszívást jelent, vagyis például így, gravitációsan működnek a hagyományos kémények
- Az utolsó karakter a tüzelőanyag fajtáját jelöli, azaz „S” esetén szilárd- és olaj tüzelőanyaggal üzemeltetett készülék kapcsolódik a kéményhez
„G” betű gáznemű tüzelőanyaggal üzemeltetett készülékek kiszolgálását biztosító kéményeknél használatos
égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől a szabadba vezetheti
Ez magyarul a kémény, azaz minden olyan szerkezet, amely helységben (azaz nem szabad térben) elhelyezett kályha, kazán, vízmelegítő, stb. készülékben keletkezett füstöt a szabadba vezeti.
gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet, az állam, a helyi önkormányzat és a költségvetési szerv kivételével
Ez minden egyéni vállalkozó, betététi társaság, Kft, egyesületet is magában foglal, kivételek az adószámmal rendelkező magánszemélyek, és az őstermelők.
használatban lévő égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelyre tüzelőberendezés csatlakozik
Ha a tüzelőberendezés a kéményre csatlakozik, gáztüzelő-berendezés esetén a gázvezetékre van csatlakozva; szilárd tüzelés esetén, a vízoldal rá van kötve, illetve csak a füstcső van eltávolítva, akkor a kéményt használatban lévőnek kell tekinteni.
használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, valamint a lezárás megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított dokumentum igazolja
Csak abban az estben lehet használaton kívülinek tekinteni egy kéményt, ha az összes nyílását befalazták, vagy valamilyen nem ideiglenes megoldással lezárták, és ezt egy kéményseprő mester egy vizsgálattal, dokumentálja is.
összekötő elem: az égéstermék-elvezető szakasza, amely a tüzelőberendezést a bekötőnyílással összeköti
A kémény és kazán, kályha közötti rész.
sormunka: külön megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően, rendszeres időközönként végzett kéményseprő-ipari tevékenység
A hagyományos kéményseprő-ipari tevékenység, amikor a kéményseprő házról-házra jár.
tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amely a tartalékfűtés célját szolgálja, üzemképes állapotban van, de nincs rácsatlakoztatva tüzelőberendezés
Olyan kémény, amely használatra alkalmas, de nincs rákötve semmi.
tüzelőberendezés: szilárd, cseppfolyós vagy légnemű energiatermelő anyaggal üzemelő berendezés, amelyben a működés során égéstermék keletkezik
Olyan berendezés, vagy készülék, amiben tüzelőanyagot (gázt, fát, szenet) égetünk el.
egylakásos ingatlan: nem társasházként vagy szövetkezeti házként nyilvántartott lakóingatlan
Földhivatalnál, a nyilvántartásban ingatlan típusa szerinti besorolása.
a) az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható összekötő eleme vagy annak bekötőnyílása,
azaz a fix, nem kiszedhető füstcső a kályha és a kémény között
b) a használaton kívüli égéstermék-elvezető, valamint,
olyan kémény, aminek nyílásait oldhatatlan kötéssel lezárták, és nyilatkozattal használaton kívülinek minősítettek.
c) * az az égéstermék-elvezető, amelynek elhelyezésére szolgáló épületrészt, épületet végleges hatósági döntéssel lezártak vagy életveszélyesnek nyilvánítottak, a döntés visszavonásáig.
olyan kémény, amely olyan épületrészben van, ahova tilos belépni.
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet az ingatlan használója a (4) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében jogszabályban meghatározottak szerint köteles a kéményseprő-ipari szolgáltatótól vagy a (11) bekezdés szerinti esetben a kéményseprő-ipari szervtől megrendelni.
Amely ingatlanok a szolgáltatói, és nem a katasztrófavédelm kéményseprő-ipari tevékenységének körébe tartozik, ott a használó, vagy a tulajdonos köteles a tevékenységet megrendelni.
Ha a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató a tevékenysége során a szakterületét érintően az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli,
Ha a kémény/tüzelőberendezés használata élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztet
a) a helyszínen írásban felszólítja az ingatlan használóját a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére a szabálytalanság megszüntetéséig;
A tanúsítvány fekete keretes részében ez külön is feltüntetésre kerül, és a kolléga szóban is felhívja a veszélyre a figyelmet, és megtiltja a használatot.
b) az a) pont szerinti felszólítás megküldésével haladéktalanul tájékoztatja – a veszély jellegétől függően – a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a földgázelosztót.
A használó/tulajdonos mellet, gáztüzelő berendezés esetén az illetékes gázszolgáltató, illetve minden ilyen esetben a helyileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség részére is megtörténik az értesítés, és így hatóságilag történik meg a használat tiltása.
Nem tartozik a kéményseprő-ipari tevékenység körébe