Műszaki felülvizsgálat

A műszaki felülvizsgálat az égéstermék-elvezető és tartozékainak állapotfelmérését jelenti, ami kiterjed a vonatkozó műszaki előírások betartása, valamint -ha a kéményseprő szükségesnek úgy ítéli meg - a járat tömörségének vizsgálatára. 4 évente egy alkalommal szükséges elvégezni.

A műszaki felülvizsgálat során a kéményseprő az alábbiakat végzi el:

• 1. Égéstermék-elvezető és tartozékainak állapotfelmérését szemrevételezéssel 
  • 1.1. az égéstermék-elvezető korróziós károsodásának, állagromlásának teljes hosszban történő felmérését annak érdekében, hogy az várhatóan megfelel-e a következő négyéves ciklusban,
  • 1.2. az égéstermék-elvezető tartozékainak műszaki állapotfelmérését, működőképességét, 
  • 1.3. az égéstermék-elvezető nyomvonalvezetésének, teljes hosszban történő vizsgálatát, az esetleges sérülések, átalakítások felderítését, az egyéb épületgépészeti és elektromos vezetékektől, berendezésektől való távolságát, kapcsolatát azokkal.
• 2. Vonatkozó műszaki előírások betartását 
  • 2.1. az égéstermék-elvezető kitorkollásának környezetében bekövetkezett változásokat, a működést korlátozó vagy akadályozó épületelemek, elektromos és egyéb vezetékek, növényzet vagy a vizsgált égéstermék-elvezetőnek a környezetére ható károsító hatásának megítélését a vonatkozó előírások szerint, 
  • 2.2. szabálytalan és nem megfelelő helyen, illetve helyiségekben kialakított bekötések felderítését, 
  • 2.3. építési előírásoknak és a rendeltetésszerű használatnak való megfelelés vizsgálatát, az égéstermék-elvezetővel és tartozékaival összefüggésben, és azok környezetében szemrevételezéssel.
• 3. Járat tömörségének vizsgálatát 
  • 3.1. Nyitott, természetes huzat vagy mesterséges szívás hatása alatt álló égéstermék-elvezető 729 cm²-nél nem nagyobb keresztmetszetű járatát, nem megfelelő tömörségre utaló hiba (például káros korrózió, repedezett falazat) esetében vizsgálni kell a vonatkozó technológiai előírások figyelembevételével az alábbi két módszer egyikével. 
    • 3.1.1. Füsttömörségi vizsgálat során a felmelegített égéstermék-elvezető alján az egyik szakmunkás arra alkalmas anyaggal füstöt képez, a járat bekötőnyílásainak lezárását követően, a másik szakmunkás a felső tisztítás helyén a füst megjelenésekor lefojtja a járatot, majd teljes hosszában, szemrevételezéssel ellenőrzik a füstszivárgást. 
    • 3.1.2. Gáztömörségi (szivárgási érték) vizsgálat során környezeti hőmérsékleten az egyik szakmunkás az égéstermék-elvezető kitorkollását, a csatlakozási helyeket tömören lezárja, míg a másik szakmunkás az egyéb nyílások, csatlakozási helyek tömör lezárását végzi, majd ezt követően a vonatkozó szabvány (vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás) szerinti túlnyomás alá helyezi az égéstermék-elvezető járatát és elvégzi a szivárgási érték meghatározását, amely a vonatkozó szabvány (vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás) által meghatározott mértéket nem lépheti túl. 
  • 3.2. Túlnyomásos égéstermék-elvezető gáztömörségének vizsgálata esetén az alábbi módszerek egyikét kell alkalmazni. 
    • 3.2.1. A gáztömörségi vizsgálat megegyezik a 3.1.2. pontban leírtakkal, csak a nyomásfokozatnak megfelelően más szivárgási érték figyelembevételével. 
    • 3.2.2. Olyan égéstermék-elvezető esetében, ahol az égéstermék-elvezetőt egy égési levegő bevezetésére szolgáló héj vesz körül teljes hosszban, a „C” típusú gáztüzelő-berendezés üzemeltetése közben az égési levegő bevezető járatában az oxigén-tartalom mérésével lehet következtetni a nem megfelelő tömörségre. Ha az égéshez beáramló levegő oxigén tartalma 20,6% alá csökken, az égéstermék-elvezető járatának gáztömörségét nem megfelelőnek kell minősíteni.